Tejben, Mézben

• Blog oldal
• Archívum
• 

Saláta pirított csirkemellel és rokfortos öntettel

Főzőroham.

SALÁTA PIRÍTOTT CSIRKEMELLEL ÉS ROKFORTOS ÖNTETTEL

Hozzávalók:

zöldség
25 dkg csirkemell filé
1 ek. vaj
1/2 dl víz
1-1 1/2 dl tejföl (finnyásabbaknak joghurt)
5 dkg rokfort
pirított kenyérkocka
olívaolaj
só
bors
bazsalikom

Elkészítés:

A tejfölben elkeverem az elmorzsold rokfortot, megsózom és egy kevés olívaolajjal hígítom.

A vajat felolvasztom, rádobom a kockákra vágott csirkemellet és öntök alá egy kis vizet. Megsózom, bazsalikommal ízesítem és megpárolom. A vajat a csirke alól egy kis tálba kiöntöm és a csirkét aranyszínűre pirítom. A kicsit lehűlt vajat hozzákeverem a salátaöntethez.

A zöldségeket összekeverem az öntettel, a tetejére teszem a csirkét, majd megszórom a pirított kenyérkockákkal.

Fűszeres-vajas csirkecomb pikáns joghurtos salátával.

Dióskali stepfordi feleséggé vált és főzött.

FŰSZERES-VAJAS CSIRKECOMB JOGHURTOS SALÁTÁVAL

Hozzávalók: (2 személyre)

Fűszeres-vajas csirkecomb:

2 egész csirkecomb
2 ek. vaj
egész színesbors
1/2 kk. morzsolt zsálya
1/2 kk. morzsolt bazsalikom
1/2 kk. morzsolt kakukkfű
só

Joghurtos saláta:

zöldség (én speciel előre csomagolt salátakeveréket használtam)
1 doboz natúr joghurt
1/2 kk. csípős piros arany
1/2 kk. mustár
2 tk. majonézes torma
mandarinlé
só
bors
1 ek. olívaolaj

Elkészítés:

A csirkét megmosom, a borsot és a zöldfűszereket mozsárban összetöröm. A húst sózom, fűszerezem és vajjal kikent tepsibe teszem. A tetejére is teszek vajat, majd aláöntök egy kis vizet és 220°C-ra előmelegített sütőben alufólia alatt megpárolom, majd fedetlenül megpirítom.

A joghurtot a piros arannyal, a mustárral, a majonézes tormával és a fűszerekkel kikeverem, hozzáadok egy kevés olívaolajat, majd összekeverem a zöldségekkel.

Legszebb öröm a söröm.

Gyömbéres csokitorta

Torta. TORTAAAAAAAAAAAA!!!

GYÖMBÉRES CSOKITORTA

Hozzávalók:

A tésztához (a neten sok helyen fellelhető recept Lajos Maritól és Hemző Károlytól):

25 dkg finomliszt
1 csomag sütőpor
20-25 dkg darált étcsokoládé
12,5 dkg vaj vagy margarin
20 dkg porcukor
2 csomag vaníliás cukor
1 kávéskanál őrölt gyömbér
4 egész tojás

A krémhez (Nigella csodája):

7,5 dkg vaj
18 dkg 60-70%-os étcsokoládé
30 dkg átszitált porcukor
1,3 dl joghurt / vagy tejföl
1 kávéskanál vanília aroma

Elkészítés:

A torta:

A puha margarint kikeverjük a cukorral, a vaníliás cukorral, a gyömbérrel, és hozzáütjük a tojásokat. A csokoládét késsel durvára vágjuk, vagy lereszeljük és, a masszába dolgozzuk. A liszthez hozzákeverjük a sütőport, és apránként hozzáadjuk a tésztaalaphoz.

Kikent, lisztezett tepsibe simítjuk, és előmelegített sütőben 200 °C-on elvileg 30-35 percig (tűpróba!!) sütjük. Gyakorlatilag nekem közel 45 percig tartott.

A krém:

A krémhez a vajat és a csokit vízgőz fölött összeolvasztjuk, hozzákeverjük a joghurtot és a vaníliát, végül a porcukorral dolgozzuk ki jó alaposan simára. A krémet érdemes előző nap elkészíteni, hogy ne legyen túl folyós, így könnyebben lehet kenni.

Befejezés:

A tortát kettévágjuk és a krém felével megkenjük a közepét, majd amennyiben nincsenek lekvárproblémás kölkök a családban, savanykás lekvárral is és ráborítjuk a torta másik felét. Kívülről is megkenjük csokival és mandulaforgáccsal (vagy bármi egyébbel, ami emészthető) szórjuk meg. Ha pedig még bírjuk a terhelést, sok tejszínhabbal együk. Olyan sokkal, hogy a kalóriaszámláló kiakadjon. Úgy az igazi.

Paradicsomos húsgombóc spagettivel.

PARADICSOMOS HÚSGOMBÓC SPAGETTIVEL

Hozzávalók:

2 nagy fej vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
olaj
1 csomag spagetti
sajt
petrezselyem

A gombóchoz (kb. 14 darab):

50 dkg darált sertéshús
zsemlemorzsa (amennyit felvesz)
tojás
só
bors

A szószhoz:

1 nagyobb konzerv sűrített paradicsom
4-5 szem paradicsom
bazsalikom
oregano

Elkészítés:

Az apróra vágott hagymát a felaprított fokhagymával kevés olajon üvegesre pirítjuk. A felét kivesszük és a serpenyőben maradó adaghoz hozzáadjuk a szószhoz valókat, majd összefőzzük.

A hagyma és a fokhagyma másik felét összekeverjük a gombóchoz-valókkal és kis golyókat formálunk a masszából. A gombócokat forró olajon megpirítjuk, majd a paradicsomszószban 25-30 percig (vagy amíg meg nem főnek) főzzük.

Spagettit főzünk hozzá és reszelt sajttal, illetve petrezselyemmel szórjuk meg.

Töltött pulykatekercs.

Anyukám születésnapja jó ok volt az első főzőleckémhez. Így kedves anyósom (a továbbiakban Judit) és jómagam a konyha ördöge, a Rónautca pedig a pokol konyhája lett ma délután. Tökmag pedig elképesztően jófej volt és elnézegette a halakat, meg a mancsait, amíg mi kint sürögtünk. Az eredmény pedig ez lett:

TÖLTÖTT PULYKATEKERCS (3-4 tekercshez)

Hozzávalók:

3-4 szelet pulykamell
15 szelet bacon
3 darab kacsamáj
4-6 kis fej gomba
2 szikkadt zsömle
2 tojás
1 kis fej hagyma
olaj
tej
víz
só
bors
morzsolt majoranna
1-2 kis csokor friss petrezselyem
zsemlemorzsa (szükség esetén)

Elkészítés:

A zsömléket nagyobb kockákra vágom és annyi tejet öntök rá, amennyit fel tud szívni (bocs, de ezt nem lehet pontosabban). A hagymát apróra, a májat nagyobb darabokra vágom, a gombát megpucolom és felszeletelem. A hagymát olajon megfonnyasztom (ez rövid ideig tart) és hozzáadom a májat és a gombát. Megsózom és adok hozzá kb. 2 teáskanálnyi majorannát, majd addig pirítom, amíg a máj külseje meg nem barnul. Ha ez kész, akkor félreteszem hűlni. Ha kihűlt, hozzáadom a zsömléhez, ráütöm a tojásokat, rádobom a felaprított friss petrezselymet, megborsozom (2-3 késhegynyi kell) összekeverem és ha túl híg, adok hozzá egy kevés zsemlemorzsát.

A pulykamelleket kiklopfolom (zacskóba téve, mert úgy nem fröcskölnek a húscafatok és a klopfolót sem kell takarítani) annyira, hogy ne szakadjanak el. Gyengén megsózom, majd ráhalmozok egy adag májas tölteléket és lazán feltekerem a rövidebbik oldalról kezdve. A tekercseket bacon-be göngyölöm (3 szelet keresztben, 2 szelet hosszában) és vékonyan beolajozott (esetleg kizsírozott) tepsibe teszem. Aláöntök 1-1,5 dl vizet, letakarom alufóliával és 1 órán keresztül párolom a sütőben 200 °C-on. Ezután leveszem az alufóliát és addig sütöm, amíg a bacon nem pirul meg (kb. 30 perc).

Ha kihűlt, felszeletelem és például franciasalátával tálalom.

Lasagne al forno.

Idejét sem tudom, mikor maradtunk vasárnapi ebéd nélkül, az utóbbi két-három évben ugyanis vagy édesanyám, vagy drága anyósom jóvoltából várt bennünket terített asztal. Budaipasa azonban nem esett kétségbe és közölte: majd főzünk. Mondjuk lasagnét. És a TVPaprika receptjét alapul véve, ámde - többek között a CBA vasárnapi kínálatának korlátozottsága miatt - átalakítva egy kissé azt, főzött. Az utolsó pillanatban pedig még a besamel is kapott egy esélyt. 

 LASAGNE AL FORNO (4-6 személyre)

Hozzávalók:

1 csomag lasagne tészta
vaj vagy margarin a tál (esetünkben egy kb. harmincéves tepsi) kikenéséhez
sajt - a parmezán mellett nagy mennyiségben kell olyan sajt is, ami olvad, így a mozzarella, vagy a trappista legyen kéznél

Ragu:

50 dkg darált marhahús
1,5 fej nem túl nagy vöröshagyma
1 szál sárgarépa
1 gerezd fokhagyma
10 dkg húsos szalonna
1 dl száraz vörösbor
1 marhahúsleves-kocka feloldva 2 dl vízben
1/2 üveg sűrített paradicsom (ez kb. 3 kis konzervnek felel meg)
1 tojás
1 dl főzőtejszín
1 teáskanál cukor
oregano (morzsolt)
bazsalikom (morzsolt)
szerecsendió (őrölt)
só
bors (őrölt)
olívaolaj

Besamel:

5-6 dkg vaj
2-3 evőkanál liszt (vsz. bőven elég a 2 evőkanálnyi)
4 dl meleg tej
só

Elkészítés:

A raguhoz az olajon megdinszteljük a felaprított hagymát, a répát és a fokhagymát és a szalonnát. Rádobjuk a húst és a fűszereket (a só és a cukor kivételével). Hozzáadjuk a bort és a húslevest, majd összerottyantjuk. Ha elfőtt a lé, beletesszük a paradicsomot, a sót, és ha nem elég édes, a cukrot. Megint hagyjuk rotyogni, amíg a répa és a hús meg nem főtt, majd meglocsoljuk tejszínnel és levesszük a tűzről. Hagyjuk egy kicsit hűlni és hozzákeverjük a felvert tojást.

A besamelhez a vajat felhevítjük és a lisztet gyengén lepirítjuk rajta. Hozzáadjuk a tejet, megsózzuk és büszkén szemléljük életünk első besamel-mártását.

A kivajazott tepsiben a tésztát, a besamelt, a ragut és a sajtot rétegezzük ebben a sorrendben, amíg a tészta el nem fogy, a tetejére parmezánt is szórunk és 180°C-on 30-35 percig sütjük. Az alja leragadt.

Kávés-csokis muffin.

Kellett valami csokis a hétvégére a sok rántott hús, meg bundás zöldség közé (amit mélyen tisztelt anyósom nagy hozzáértéssel készített). A másik szempont a muffin-sütőformám kipróbálása volt, így adta magát, hogy ennek a receptnek kell nekiállnom. Egyetlen hátránya, hogy annyi mosogatnivalóval jár, amennyit egy hatfős vacsora termel ki.

KÁVÉS-CSOKIS MUFFIN (24 nem túl nagy darabhoz)

Hozzávalók:

15 dkg étcsoki
10 dkg margarin
25 dkg finomliszt
1 csomag sütőpor
1/2 kávéskanál szódabikarbóna
1 csipet só (ezt szimplán kifelejtettem...)
2 egész tojás
15 dkg kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
4 evőkanál kávélikőr/rum (vagy jelen esetben rum aroma)
1 dl erős feketekávé (instant kávéból is tökéletes)

Elkészítés:

A lisztet egy nagy tálban összekeverem a sóval, a sütőporral és a szódabikarbónával. Egy kisebb edényben habosra keverem a tojást, a cukrot és a vaníliás cukrot, majd a keveréket hozzáadom a liszthez.

Gőz felett felolvasztom a margarint és az étcsokit, belekeverem a forró kávét és a kávélikőrt/rumot/rumaromát. Az egészet hozzáadom a lisztes-cukros-satöbbis kulimászhoz és kiadagolom a papírral bélelt (ezt a rész a világért se hagyjuk ki!) muffinsütőbe. 180 fokon 18-húsz percig sütöm.

Bár Budaipasa leszavazta, szerintem egy-két szem meggyet nagyon is elbírna darabonként, de hideg tejjel - meggy nélkül - is finom.

Szilvalekváros bukta

A szilvás buktának egyszerűen nem mertem nekiállni, így nagyjából hat-hét éve nem is ettem. Ma már tudom, hogy hiba volt lebecsülni a képeségeimet. A recept alapját a - miénket kivéve - minden magyar háztartásban fellelhető Horváth Ilona szakácskönyvből merítettem, egészen pontosan a Magyar Nők Országos Tanácsának gondozásában kiadott, 3. bővített kiadásából (1965), melyet az én drága anyósom adott kölcsön. Ugyanakkor egy-két apróságot változtattam rajta (megsaccoltam, mennyi élesztő kell bele - mert arról nem ír a könyv, kihagytam a lisztet a kovászból - véletlenül, de nem rontott a helyzeten...). Íme a recept egységes szerkezetben:

SZILVALEKVÁROS BUKTA

Hozzávalók:

1/2 kg liszt
2 tojássárgája
3 dl tej
6 dkg zsiradék (azaz zsír, vaj és margarin egyaránt jó)
5 dkg cukor
2 - 2 1/2 dkg élesztő
egy csipet só
szilvalekvár

Elkészítés:

Egy magas pohárban 1 dl langyos tejet összekeverünk egy teáskanál cukorral és felfuttatjuk benne az élesztőt. Eközben a tojássárgáját egy nagy edényben összekeverjük a maradék cukorral, és ehhez hosszáadjuk a csipet sóval elkevert 2 dl tejet. Erre rászórjuk a lisztet és keverés előtt hozzáadjuk a kovászt. Amikor ezzel megvagyunk, fogunk egy fakanalat és összedolgozzuk. Ez lényegében annyit tesz, hogy keverés helyett közben püfölni is kell a tésztát (a kulimász állaga gyakorlatilag rávezet a helyes mozdulatra, mert ragad és egy tömbben marad) - ettől lesz szép hólyagos, vagyis telemegy levegővel.
Ha már leszakadt a karunk, akkor hozzáadjuk a tésztához az olvasztott zsiradékot és megválva a fakanáltól, kis kezünkkel finoman összedolgozzuk. (Bánjunk vele csínján, mert nekem az első mozdulattól kilőtt a margarin a tálból, beterítve északnyugati irányba a konyhát.)
Ha ezzel is megvagyunk, takarjuk be a tésztát gyengén benedvesített konyharuhával és meleg helyen hagyjuk egy órán át kelni.

A 60 perc elteltével a tésztát lisztezett deszkán óvatosan gyúrjuk át, és - vigyázva a benne lévő buborékokra - nyújtsuk ki 1/2 - 1 cm vastagra. Vágjuk fel 8-10 cm-es négyzetekre, tegyünk a közepére egy kanál szilvalekvárt és csavarjuk össze a tésztát. (Ez lényegében annyi, hogy a lekvárra ráhajtjuk az egyik oldalát, összezárjuk a széleket, megsodorjuk és helyre kis hurkácskákat kapunk.) A megtöltött tésztát zsírozott tepsibe rakjuk szorosan egymás mellé. Megkenjük a tetejüket olvasztott zsiradékkal és megszórjuk ízlés szerint cukorral, majd letakarva, meleg helyen 30 percig ismét hagyjuk kelni.

A 30 perc elteltével előmelegített sütőben 180 fokon sütjük, amíg színt nem kap a teteje (kb. 30 perc, de sajnos ezt nem mértük). Még forrón is meg lehet szórni cukorral egy kicsit. Közvetlenül tálalás előtt szedjük csak szét. Langyosan, hideg tejjel mennyei.

Tonhalas tésztasaláta

Utálom a halat, de Dióskalácsnak most erősen javasolt.

TONHALAS TÉSZTASALÁTA

Hozzávalók:

500 g tészta
1 konzerv tonhal (100g)
1 tömlős sajtkrém
1 kis kaliforniai paprika
2 szál újhagyma
1-2 citrom leve
15 szem olajbogyó
5 dkg reszelt füstölt sajt
3 gerezd fokhagyma
petrezselyem
só
törött bors
kakukkfű
bazsalikom
olívaolaj

Elkészítés:

A tésztát olajos sós vízben kifőzöm és hagyom kihűlni. Ezalatt az apróra vágott paprikát, újhagymát és olajbogyót megpárolom olajon a citromlé egy részével és a petrezselyemmel. A mozsárban összetöröm a borsot és a fokhagymát, majd összekeverem a sóval, a kakukkfűvel, a bazsalikommal és a maradék citromlével. Ezt hozzákeverem a kész párolt zöldséghez. Ebbe belemorzsolom a halat, belenyomom a sajtkrémet, az egész kulimászt összekeverem a tésztával, majd megszóróm a reszelt füstölt sajttal.

Indiai vega vol1.

Dióskali már próbált egyszer beszervezni, hogy vegetáriánus lévén írjak húsmentes recepteket. A mai ebéd után elérkezettnek láttam az időt, mert ez az indiai zöldséges kimondhatatlan nevű étel a hagyományos indiai lepénnyel és némi arab éttermekből ismerős joghurtos padlizsánsalátával igen nagy sikert aratott a lányok körében itthon. Mivel szeretünk megfőzni előre pár napra, a felsorolt mennyiségekből egy kisebb családnak 2-3 napig biztos lesz mit ennie. 

Zöldséges makhanwala

Hozzávalók:

1 fej karfiol
3 sárgarépa
25 dkg zöldbab
4 újhagyma
1 vöröshagyma
3 krumpli
3 dl sűrített paradicsom
2 dl tejszín
1 dl tej
2 ek vaj
3-4 ek liszt
1 tk őrölt chili
1 ek cukor

Fűszerezés:

1-2 ek madras curryí
1-2 ek római kömény
1 ek gyömbér
1-2 tk koriander
1-2 tk kurkuma

Elkészítés:

Enyhén sós vízben puhára pároljuk a felvágott karfiolt, répát és zöldbabot. A krumplit olajon kisütjük. A hagymát felvágjuk és a vajon megpirítjuk, majd hozzáadjuk a chilit, és tovább pirítjuk.

A tejszínt a paradicsommal, a tejjel és a liszttel csomómentesre keverjük. Hozzáadjuk a cukrot, curryt, római köményt, gyömbért, koriandert és a kurkumát majd alaposan elkeverjük. A paradicsomos szószt ráöntjük a hagymára, hozzáadjuk a párolt zöldségeket és krumplit. Összekeverjük őket, rottyantunk rajta egyet és kész.

Hagymás roti

Hozzávalók:

30 dkg liszt
víz
1 csomag újhagyma
só
olaj

Elkészítés:

A lisztből és vízből ruganyos tésztát gyúrunk (kis olajt is rakhatunk bele). A hagymát felaprítjuk és a tésztába gyúrjuk, majd sózzuk. Tenyérnyi lapos lepényeket nyújtunk belőle, majd serpenyőben kevés (serpenyő méretétől függően 1-2 ek) olajon kisütjük. Fordításkor újra kell olajozni, különben kemény lehet.

Joghurtos padlizsánsaláta

Hozzávalók:

2 padlizsán
2 nagy natúr joghurt
4-5 gerezd fokhagyma
1 tk só
1 tk római kömény
1 ek friss citromlé

Elkészítés:

Érdemes először a joghurtot összekeverni a felaprózott fokhagymával, sóval, citromlével és római köménnyel, így több idejük van összeérni az ízeknek. Ezután a padlizsánt megmossuk, és hámozás nélkül felszeleteljük kockákra. Annyi olajban, amennyi a serpenyő felületét beborítja szép barnára sütjük. Az olajat minden adag padlizsán sütésekor pótoljuk, mivel sülés közben sokat felvesz (ha kevés az olaj akkor rágós lehet a padlizsán!). A lecsöpögtetett padlizsánt belekeverjük a joghurtos szószba, majd 1-2 órára hűtőbe tesszük. 15 perccel tálalás előtt érdemes kivenni, mert jobban kijön az íze.

Megjegyzés: a padlizsánt próbálhatjuk sütőben olajozott tepsiben, esetleg ha van rá mód faszén felett roston sütni.

Sült csirkecomb májjal és édes-fetás salátával

A sült csirkecomb számomra az a kaja, amit még hétköznapokon is hajlandó vagyok elkészíteni, mivel gyorsan elkészül és végtelen variációja van. Lássuk a mai kreációt:

SÜLT CSIRKECOMB MÁJJAL

Hozzávalók (2 személyre):

2 egész csirkecomb
15 dkg kacsamáj
1 kis fej vöröshagyma
2-3 kanál zsír
kevés olívaolaj
só
őrölt bors
őrölt rozmaring
morzsolt majoránna

Elkészítés:

A csirkecombokat kettévágom, megmosom és a bőre alá betömködöm a májat. A húst jól besózom, hogy ropogósra süljön, beledörzsölöm a majoránnát és a rozmaringot egy kevés olívaolajjal, és megszórom finoman őrölt borssal. A tepsibe egy kevés olajat csurgatok, beleteszem a csirkecombokat, azokra pedig elosztva a zsírt. A tepsibe a hús mellé beteszem a negyedekre vágott vöröshagymát, öntök mellé egy fél pohár vizet és addig sütöm, amíg meg nem sül. Sütés közben érdemes locsolni a tepsi alján lévő zsiradékkal, hogy ne száradjon ki.

ÉDES-FETÁS SALÁTA

Hozzávalók:

1 kis fej karalábé
3 szál sárgarépa
1 konzerv csemegekukorica
1/2 doboz kockára vágott feta
1 pohár joghurt
1 tasak cézár saláta öntet-alap

Elkészítés:

A karalábét és a répát megpucolom és lereszelem, hozzáadom a kukoricát (a leve nélkül) és a fetát (szintúgy). Kikeverem a salátaöntetet, rázuttyantom a zöldségre és jól összekeverem.

- kép holnapra, mert ma túl éhesek voltunk:) -

Mitől nő meg a tészta? - 3. Élesztő

"Drapp színű, frissen rugalmas tapintású, kagylós törésű, jellegzetes ízű és szagú, egysejtű gombák tömegéből álló élelmiszer." (Wikipedia)

ÉLESZTŐ - A kelttészták mesteredzője

Eljutottam a süteménynövelők általam legkedveltebb típusához. Persze mindezt megalapozta, hogy képes vagyok 2-3 deka élesztőt is megenni csak úgy, magában. Ez BudaiPasából éppencsaknem öklendezést vált ki, édesanyámból meg azt az örömöt, hogy nem kell azon gondolkodnia, takarékos háziasszonyként mi a fityfenét kezdjen a maradékkal.

Az élesztő lényegében tömbösített gomba. A gomba típusát tekintve azok közé tartozik, ami nem gerjeszti az étvágyat, már amennyiben van egy mikroszkópunk és kedvünk szottyan nézegetni. Rém tudományosan a Saccharomyces nemzetségbe tartozó élesztőgombák több faját, legfőképpen a Saccharomyces cerevisae-t, és azoknak számos spontán kialakult vagy tenyésztett törzsét értjük alatta. Szerintem elég annyit tudni, hogy valami gomba, és kész.

Az élesztő hatására a tésztában - hasonlóan a sütőporhoz és társaihoz - gázok keletkeznek, amelyek felfújják a tésztát. Ugyanakkor nem annyira egyszerű az élesztő használata, mint a többieké. Először is kétféle élesztőt lehet kapni: a hagyományos gyurma állagút, meg a tasakosat. Én speciel Jamie Oliver receptjein kívül még nem sütöttem olyasmit, amibe tasakos élesztő kellett volna, de szerintem a hagyományos féltégla vitathatatlanul legnagyobb előnye, hogy könnyebben méricskélhető. Sőt, a gyengébbek kedvéért még a tíz grammos egységek is be vannak rajta jelölve.

Az élesztőgombák cukrozott langyos folyadékban bontakoznak ki, amikor is ideális körülmények között erjesztő hatást gyakorolnak, így indítva be a gázképződést. Az élesztő felfuttatásának nevezik azt a folyamatot, amikor ezt kiprovokáljuk belőlük. A művelet szerintem kissé túlmisztifikált, de egy-két dologra tényleg érdemes odafigyelni.

Általában félliteres korsóban szoktam futtatni, de talán ennek van a legkisebb jelentősége. Annyi előnye van, hogy egy kávéscsészealj is elegendő a letakarásához.

Vegyünk 1,5-2 dl tejet, vagy vizet, amelyet langyosra - nem melegre, nem hidegre, hanem LANGYOSRA - melegítünk (ha van kedvünk méricskélni, akkor ez kb. 36 fokot jelent) és belekeverünk 1-1,5 evőkanál cukrot. értelemszerűen, ha a recept eleve ír elő cukrot, akkor abból is lecsippenthető a szükséges mennyiség, de jelzem, egy evőkanálnyi cukortöbblet még nem vágott haza semmilyen tésztát. A cukrot elkeverjük, hogy minél jobban feloldódjon és  végén belemorzsoljuk az élesztőt. Ha ezzel is megvagyunk, akkor letakarjuk.

Ha öt-tíz percen belül halványbarna habszerű valamicsoda keletkezik a tej/víz tetején, akkor kiérdemeltünk egy vállveregetést, mert sikerrel jártunk. Az függ az élesztő mennyiségétől is, hogy mekkora adag trutymó jön létre, de egy deka élesztő kb. 1 cm magas habot képez legalább, határ pedig a csillagos ég.

A felfuttatott élesztőt az alatta lévő folyadékkal együtt a liszthez adjuk és ezután kell általában a többi hozzávalót is beletenni. Jó tanács, hogy bármekkora hegyet/gúlát/piramist emelünk a lisztből, valahol tuti kifolyik a tej/víz, ezért a liszt és az élesztő elegyítését érdemes egy nagy átmérőjű, alacsony falú tálban kivitelezni.

Ha keleszteni (nem pedig csak pihentetni), majd nyújtani is kell a tésztát, akkor a nyújtásnál figyeljünk arra, hogy ne nyomjuk ki belőle a levegőt, mert éppen az volt az élesztővel a célunk, hogy az erjedés során keletkezett gázok levegőssé és könnyűvé tegyék azt.

Belga sörös fánk

Történt vala, hogy a boltba betérve az újságos állvány felé vettem az irányt, mert valahogy jobban vonzódóm a papíron lévő dolgokhoz, mint azokhoz, amik bitekben meg bájtokban vannak megadva. Én már csak ilyen maradi vagyok na. Vettem egy "főzős" újságot, mert gyűjtöm őket. Nyilvánvalóan a nagy részét sosem fogom felhasználni, de megnyugtat a tudat, hogy ha valami érdekességre vágynék, van hova nyúlnom.

Ebben az újságban találtam az alábbi receptet.

BELGA SÖRÖS FÁNK

Hozzávalók:

2,5 dkg vaj
1 dl tej
2 dkg élesztő
40-50 dkg liszt
1 tojás
1 tk. cukor
1 dl világos sör

Elkészítés

A tejet meglangyosítjuk, és belemorzsoljuk az élesztőt. Én a mikróban melegítettem a tejet egy vastag falú kerámiaedényben, ami megtartja a hőt, és annak érdekében, hogy meleg is maradjon, betakartam alufóliával. Kb. 10 perc kell neki, amíg szépen felfut.

Mindeközben megolvasztjuk a vajat, amire szerintem szintén tökéletesen megfelel a mikró. Én személy szerint fele vaj, és fele margarin kombinációját használtam, és nem ártott meg neki, de aki ragaszkodik a vajhoz, az tegye nyugodtan:-) Ezek után szétválasztom a tojást, a sárgáját a cukorral nagyjából kikeverem, a fehérjét azonban félreteszem, és később verem fel, különben összeesik.

Miután előkészültünk, öntsünk bele egy nagy keverőtálba olyan 45 dkg lisztet, majd vájjunk kis mélyedést a közepébe, és először öntsük hozzá a tejes élesztőt, majd jól dolgozzuk össze. Ezt ismételjük meg a vajjal, a tojássárgájával, és a sörrel. A lényeg, hogy olyan tésztát kapjunk, ami mindent összeszed a tál széléről, mondhatni fényesre törli azt. Ha kevés lenne a liszt, akkor óvatosan adagoljunk még hozzá.

Mindennek a végén egy puha, könnyen formálható, de stabil tésztát kell kapjunk, amit letakarva az előírt egy óráig meleg helyen kell dagasztani. Az 1 óra végére kb a duplájára fog dagadni. Miután megdagadt, beleadagoljuk a felvert tojásfehérjét, adunk még hozzá lisztet, ha kell.

Az olajat felforrósítjuk annyira, hogy ha beledobunk egy kis darab tésztát, akkor az bugyborékolva kezd el sülni. Én kézzel szaggattam ki, kis gombócokat formáztam, majd kilapítottam őket, mint ha kis pizzatészták lennének. Két perc alatt tényleg átsül, egy percenként kell megforgatni.

A problémák az eredeti receptben :-D

Az eredeti recept szerint az élesztőt csak bele kell dobálni a langyos tejbe, és mehet is a lisztbe. Olyan nincs, hogy az élesztőt beledobáljuk a tejbe, aztán ukkmukkfukk mehet is bele a tésztába. Annak kell legalább 10 perc, amíg szépen "felfut", vagyis felhabosodik. Ezt nagyon könnyű megállapítani, mert amikor beletesszük az élesztőt a tejbe, lesüllyed az aljára, azonban mikor elkezd működni benne az élesztőgomba, akkor valamennyi feljön a tetejére, és felhabosodik. Általában akkor jó, mikor elég gusztustalanul néz ki, és leginkább úgy néz ki, mintha valaki belerakta volna a rókabőrt a tejbe. Ezen cél eléréséhez egyébiránt nem árt egy kis cukor sem.

Szerintem nem kell ehhez robotgép, kézzel is nagyon jól össze lehet dolgozni az alapanyagokat.

Az eredeti recept szerint 20 dkg liszt kell hozzá. Ezzel a lisztmennyiséggel kb. egy jó híg massza fog kijönni, de semmi esetre sem egy szép, puha kelt tészta. Volt is meglepetés, mikor ráeszméltem, hogy ez a mennyiség nem stimmel. No de sebaj, borítottam én a lisztet:-D

Én a cukrot elkeverném a tojássárgájával, meggyorsítva ezzel a cukor felolvadásának folyamatát.

A vajjal nem volt problémám:-D

A tojásfehérje utólagos hozzáadásával meg úgy voltam, hogy furcsálltam, na de nem nagyon ronthat rajta, így ezen nem változtattam. Amúgy ennek a folyamatnak az eredménye még több liszt hozzáadása lett. Ebből a tésztából akkor sem lehetett kanállal szaggatni, ha meggebedtem.

Összességében elmondható, hogy nagyon finom, viszont melegen senki ne fogyassza, én ugyanis elkövettem ezt a hibát, aminek egy elég kiadós gyomorfájás lett az eredménye:-)

Most utána olvastam a neten, és van, ahol 2 dkg lisztet írnak, szóval valami tényleg nem stimmel:-D

Mitől nő meg a tészta? - 2. A sütőpor, a szódabikarbóna és a szalakáli

A SÜTŐPOR, A SZÓDABIKARBÓNA ÉS A SZALAKÁLI - A tasakos térfogatnövelők háromkirályai

Mindhárom anyag működésére a legfontosabb jellemző, hogy széndioxidot fejlesztenek, ezáltal a tésztában buborékok képződnek, amelynek köszönhetően a sütemény omlós lesz. Ahhoz, hogy felszabaduljon belőlük a széndioxid, nem kell ecetet tenni a süteményekbe, hiszen hő hatására (már 70°C-on, de leghatékonyabban 250°C körül) bomlani kezdenek.

SÜTŐPOR

Fő alkotóeleme a nátrium-hidrogénkarbonát, azaz a szódabikarbóna. 1846-ban két New York-i pék, John Dwight és Austin Church dolgozták ki a sütéshez alkalmas térfogatnövelő receptjét, és annak használatát. Magyarországon elsőként Váncza József magánvállalkozó kezde gyártani, keverékét 1925. március 13-án vetetette lajstromba "Váncza sütő-krémpor" néven.

A felhasználása pofonegyszerű: feltépjük a tasakot, hozzáadjuk a liszthez a sütőport és ha a recept előírásai ellenére csak fél zacskónyira lett volna szükség, akkor minden más hozzávaló mennyiségét is a dupla adaghoz igazítjuk.

SZÓDABIKARBÓNA (nátrium-hidrogénkarbonát)

A szódabikarbóna működését illetően  semmiben sem különbözik a belőle kifejlesztett sütőporétól, viszont régebben kettedszénsavas szikenynek is nevezték.

A szükséges adagot általában mokkás-, vagy teáskanállal szokás kimérni.

Süteménypumpán kívül többek között gyógyászati célokra is használják, savlekötő hatását egy fenemód jól sikerült családi ebédet követően rögvest kipróbálhatjuk, a papa által kiborított kávé kiszedésére is alkalmas, de ebéd előtt ezzel pucolhatjuk az ezüstöt is.

SZALAKÁLI (ammónium-hidrogén-bikarbonát)

A szalakáli sütés során széndioxidra, vízre és ammóniára bomlik. Mivel ez a vegyület kevésbé bomlékony és a keletkező ammóniát magas hőmérsékleten a tészta könnyen visszatartja, ezért csak vékony süteménylapok illetve könnyű tészták lazítására alkalmas. Megjegyzem, a felszabaduló ammónia miatt tanácsos hosszasan szellőztetni a konyhát is...

Csirkeszív pörkölt.

Bevallom őszintén, vannak olyan ételek az életemben, amiknek nem tudok ellenállni, és gyakorlatilag végtelen mennyiséget vagyok képes fogyasztani belőlük. Az egyik ilyen a csirkeszív, ami sokakból ennyit vált ki: fúúúúj.

Én viszont ezzel nem hogy nem értek egyet, de megérteni sem tudom, hiszen a zúza után a csirkének (szerintem) ez a legfinomabb része.

CSIRKESZÍV PÖRKÖLT

Hozzávalók:

1 nagy fej vöröshagyma
1 kisebb fej lilahagyma
3-4 fej fokhagyma
fél kiló csirkeszív

Elkészítés:

A hagymát apró kockákra vágjuk. Alapvetően nem ragaszkodom a mesterszakács minőségű aprításhoz, de itt azért célszerű minél apróbb kockákra vágni a hagymát. A lila hagyma az én fixa ideám, egyáltalán nem kötelező elem. Na miután a két fej hagymát felvágtuk, kevés olajon és alacsony lángon kezdjük el dinsztelni. Az a lényeg, hogy szépen lassan megpárolódjon és üvegessé váljon. Egy-két perccel azelőtt, hogy teljesen megpárolódna, nyomjuk bele a fokhagymát.

Mikor a hagyma már puha, és átlátszó, húzzuk le a tűzről, és adjunk hozzá egy evőkanál pirospaprikát. Én otthonról szerzem be, de ha boltban vesszük, akkor lehetőleg olyat válasszunk, aminek szép, élénkpiros, már-már karmazsin színe van. Aminek a színe barnába hajlik, azt ha lehet, verjük le a polcról, mert az minden, csak nem paprika.

Miután hozzáadtuk a paprikát a hagymához és a fokhagymához, és alaposan elkevertük, visszatehetjük a tűzhelyre, mehet bele a csirkeszív, amit jól össze kell forgatni az alappal, majd mehet rá annyi víz, amennyi éppen ellepi. Én tésztát főztem bele, így a víz mennyiségénél ezt is figyelembe vettem.

Innentől kezdve kell neki jó másfél-két óra, mire megfő, lassú tűzön. Közben folyamatosan kóstolgassuk, és ízesítsük.

Én úgy tapasztaltam, hogy ehhez a mennyiséghez kell egy csapott teáskanál só, és egy csapott kávéskanál bors. Rakhatunk bele más fűszert is, de én ennyivel is megelégszem.

A fűszerezésnél figyeljünk arra, hogy inkább kisebb mennyiséggel kezdjünk, és ha hiányzik még belőle, inkább utólag adjuk hozzá, minthogy magyarázkodni kelljen, hogy kibe is szerelmes a szakácsnő.

Ennyi, nem egy nagy dolog szerintem, viszont nagyon finom. Aki eddig ódzkodott tőle, az gyorsan gondolja meg magát, és kóstolja meg:-D

Képem sajnos nincs, de talán mindenki el tudja képzelni:-)

Mitől nő meg a tészta? - 1. Tojásfehérje habbá verve

Alapvetően kétféle sütemény van: az egyik, amelyiknek megnő sütés közben, a másik, amelyik nem. Van egy harmadik is, amelyiknek meg kéne nőnie, de nem teszi. Ez utóbbi bosszantó, de aki már evett az általunk csak édes pogácsának nevezett gasztronómiai zsákutcából, az tudja, hogy az laposan is fogyasztható. Jelen esetben azonban a fizika által kedvelt ideális körülmények között minimum kétszeresre dagadó tészták elengedhetetlen hozzávalóit, vagyis az általam leggyakrabban használt felfújó-anyagokat ismertetném.

TOJÁSFEHÉRJE HABBÁ VERVE - A piskótafélék növekedési hormonja

A tojáshab kényes jószág. Ha sokáig áll összeesik, fizikai erőszak hatására meg összetörik. Mindkét esetben megállapítható a kukapozitivitás. Ideális esetben azonban a habverés hatására a tojásban lévő fehérjék kicsapódnak, a habban lévő buborékokat a kicsapódott fehérjék stabilizálják, és a hab megkeményedik.

A hab felverése előtt már arra is érdemes odafigyelni, hogy a tojás szétválasztásakor ne keveredjen hozzá tojássárgája (vagy legalább a nagy részét szedjük ki, mellőzve mindeközben a vaskosabb káromkodásokat), a felhasználásig a fehérjét ne hagyjuk felmelegedni (azaz tegyük vissza a hűtőbe), az edény és a habverő pedig legyen teljesen tiszta. Ezeknek az intelmeknek a tudományos magyarázata a felületi feszültséggel kapcsolatos, számomra csupán annyit jelentenek, hogy be nem tartásuk esetén nem verődik fel rendesen a hab.

További lehetséges buktató a hab összetörése. Ez a kifejezés szerintem megérne egy külön - leginkább nyelvészeti tárgyú - bejegyzést, hiszen joggal merül fel a kérdés, mi a frászt lehet egy habon összetörni. Visszatérve a főmenübe, a konyhaügyi katasztrófát első körben úgy lehet elkerülni, hogy a - manuálisan vezérelt - habverővel nem végzünk irányváltást, azaz vagy csak az óramutató járásának megfelelő, vagy csak azzal ellentétes irányban mozgatjuk azt (tálas mixernél értelemszerűen nincs ilyen probléma), amíg csak késznek nem nyilvánítjuk a habot. Ez esetben újabb lehetőség nyílik a hab összetörésére: a hozzáadása a tésztához nem kevésbé kockázatos, mint az USA megbízásából 1944-ben Berlinben kémkedni. A lényeg a lassú és egyenletes keverésben van, a habot óvatosan forgassuk bele a tésztába. Amennyiben nem a tésztába, hanem csak a tetejére kell kenni a habot, akkor is óvatosan simítsuk el.

És hogy mikor nyilvánítsuk késznek a habot? Több elmélet is létezik, de ezek egymás után való alkalmazása talán a leginkább célravezető. Tehát az első próba a fordítás, azaz ha a hab nem esik a fejünkre a felfordított edényből, akkor már jó úton haladunk a siker felé, de a kitartóbbaknak ajánlom a szeletelés próbáját, ami annyit jelent, hogy ha a habot ketté lehet vágni egy késsel, akkor eljött az a pillanat, amikor már a legelszántabbaknak is érdemes abbahagyniuk a habverést.

A siker fokozása érdekében megengedett némi dopping alkalmazása: félidőben pár csepp ecet, egy csipet só, vagy egy kis cukor (vagy az előírt mennyiségű, ha a recept cukrozott habot ír elő) hozzáadásával tojásfehérjénk tartósabb és keményebb habbá alakul át.

A receptek buktatói:-)

Kezdő "háziasszony" koromban rettentően utáltam, mikor egy receptben a következőket olvastam:

"öntsünk hozzá annyi vizet, amennyit a tészta felvesz"

"amikor az élesztő felfutott"

"sózzuk bő kézzel"

és hasonlóak.

Na most ez mind szép és jó, de mi van akkor, ha teszem azt még életemben nem csináltam tésztát, élesztőt közelről még  nem láttam, a sózásról pedig halvány lila fogalmam sincsen.

Persze a fenti kitételeket szépen lassan megtanultam, és most már egy igazi nagymama receptjein is kiigazodok, így nem okoz gondot megoldani a szavak rejtélyét, de úgy gondolom, hogy sokan vannak még úgy, hogy néha fogalmuk sincs, mit is ír a recept.

Erre a problémára, plusz arra, hogy nem mindenki ismeri az alapanyagok teljes palettáját, álljon itt ez a kisokos, amiben igyekszünk összeszedni a legalapabb információkat, az alap élelmiszereket, amiknek mindig lenni kell otthon, és hogy azokból mit lehet készíteni. Természetesen ehhez nem árt végigvenni, hogy milyen fűszerek vannak, és azok melyik ételekhez passzolnak a legjobban, mert mégse induljunk ki abból, hogy mindenki, aki esetleg olvassa ezen sorokat, valóságos mesterszakács.

Ehhez kapcsolódóan egyébként akinek bármi kérdése van, esetleg felvetése valamilyen problémával kapcsolatban, azt nagyon szívesen fogadjuk, és igyekszünk megválaszolni a kérdéseket:-)

Mert főzni tényleg jó, és szent meggyőződésem, hogy egy kis segítséggel bárki meg tud tanulni:-)

Resztelt máj

A máj egy olyan étel számomra, aminek az elkészítésétől sokáig féltem, mert annyi kitételt hallottam, hogy mit nem szabad vele csinálni, hogy jó darabig nem is álltam neki próbálkozni vele. Aztán egyszer felfújtam a pofámat, mondván, nem lehet az olyan nehéz:-)

Legnagyobb előnye amellett, hogy csirkemájhoz jó áron lehet hozzájutni, és ezért szintén hó végén kiváló étek, hogy tele van vitaminnal, így jó kiegészítője lehet az egészséges táplálkozásnak is.

RESZTELT MÁJ

Hozzávalók:

fél kiló csirkemáj (lehetőség szerint a hentestől frissen, de ha fagyaztott van otthon, az is remekül megteszi)
három négy fej vöröshagyma
három bögre rizs

Elkészítés:

A három-négy fej vöröshagymát megpucoljuk, félbevágjuk, és nem túl vékonyan, félkör alakban felvágjuk, és a kis lángon előmelegített serpenyőben, négy-öt kanál olívaolajon, fedő alatt elkezdjük párolni. A kis láng használata azért célszerű, mert így a hagyma nem fog megpirulni, hanem kellően puha lesz. Nekem hat fokozatú tűzhelyem van, én azon a 2-3-as fokozaton csináltam, amiről fogalmam sincs, hogy hány fok, de gondoltam leírom, hátha arányaiban segíthet:-)

A hagymának kell olyan 10-15 perc, mire kellően megpuhul, hogy hozzáadhassuk a megtisztított májat. A májról érdemes leszedni a kis zsírcafatokat, mert arra igazából semmi szükség. Miután a hagyma félig jól átpuhult (vagyis nem olyan merev már az alakja, de még nem is teljesen puha), hozzáadhatjuk a májat, anélkül, hogy a gáztűzhelyet magasabb fokozatra állítanánk. A májat ugyanúgy, mint a hagymát fedő alatt pároljuk ezen a kis fokozaton, időnként megkevergetve, hogy mindenhol megpiruljon egy kicsit a külseje.

Akkor van kész, amikor minden egyes májdarab felvette a megszokott barna színét, és ha villával szétnyomjuk, akkor valósággal szétmállik. Ezután hagyom egy kicsit hűlni, és amikor langyos, akkor sózom, borsozom, és így véletlenül sem lesz kemény a máj.

A rizs elkészítésével sokáig bajban voltam, pedig ez is olyan egyszerű. A lényeg, hogy a bögre a mértékegység. Vagyis két bögre rizshez (ami négy embernek tapasztalataim szerint bőven elég) négy bögre vízre lesz szükség. Először is a rizst annyi olajon, ami kb úgy befedi az összes rizsszemet (és nem lepi el, nem tocsog az olajban, éppen csak annyi olaj legyen rajta, hogy ha jól összekeverjük, akkor látjuk, hogy mindenhova jutott. Itt egyébként érdemes a kevesebb néha több elvét alkalmazni) meg kell pirítani, egészen addig, amíg a rizsszemek ki nem fehérednek. Majd mikor már minden rizsszem majdnem fehér, felöntjük a rizs mennyiségének duplájának megfelelő vízzel, fedővel lefedjük, és egészen addig nem nyúlunk hozzá, amíg el nem forrta a vizet. Érdemes ilyenkor megkóstolni, és ha még nem főtt meg teljesen, akkor nyakon önteni még egy kevés vízzel, azonban ilyenkor sem szabad kavargatni. A rizst egyébként közepes lángon érdemes főzni, és így nem fogja hirtelen elforrni a vizet, és nem marad nyers a fele.

No, hát ennyi lenne a resztelt máj, aminek a fogyasztását bátran ajánlom mindenkinek:-) Természetesen a rizs köretet felválthatjuk tetszés szerint bármivel: főtt krumpli, krumplipüré, a sült krumplit viszont személy szerint én nem ajánlanám hozzá, mert mind a kettő elég zsíros étel, és szerintem bőven elég, ha csak az egyik az. Egyébként a legjobb még talán mellé a friss fehér kenyér, és egy kis igazi házi savanyúság:-)

Ica néni féle villámgyors kakaós süti

Párom nagynénje a következő felkiáltással adta tovább nekem ezt a receptet - ami valószínűleg sok háztartás receptfüzetében megtalálható:

- Fiam, jegyezd meg ezt a receptet, mert ha bármikor váratlan vendég jön, vagy valaki egy kis édességet kíván, ez hamar megvan és biztos, hogy minden hozzávaló van otthon.

Hát íme:

ICA NÉNI FÉLE VILLÁMGYORS KAKAÓS SÜTI

Hozzávalók:

12 evőkanál liszt
12 evőkanál kristálycukor
3 evőkanál kakaópor (hagyományos)
1 zacskó sütőpor
1 zacskó vaníliás cukor
2 egész tojás
1 dl olaj
tej, amennyit felvesz (én úgy mértem, hogy ez éppen 2 dl)
baracklevár

Elkészítés:

A száraz hozzávalókat egy edényben összekeverjük, majd hozzáadjuk a többi hozzávalót is és az egészet robotgéppel alaposan elkeverjük. Kivajazott, kilisztezett tepsiben (a miénk 32*20 cm-es) fél óra alatt 180°C-on készre sütjük.
Hagyjuk kihűlni, majd félbevágjuk és bőségesen megtöltjük baracklekvárral. Esetleg csokimázat kenünk a tetejére (én is így tettem doktor Oetker zacskós csodája segítségével), de anélkül is isteni finom!

Variáció:

Mindenképp ki fogom próbálni egyszer, hogy milyen ez a süti, ha egy kis narancshéjat reszelek a tésztájába és baracklekvár helyett narancslekvárt teszek bele. Már a gondolatra is beindul a nyálelválasztásom! :)